Ha a család nem akarja…

Ha a család ellenállNem egyedi esetről van szó, ne ijedj meg! Nagyon sok anya/nő találja szembe magát ezzel a problémával (ráadásul egyik-másik áttörhetetlennek tűnik), amikor is, te már ismered, és tudod, miért lenne jó áttérni az egészséges táplálkozásra. Igényed van rá, nagyon szeretnéd már elkezdeni (netán már el is kezdted, de egyenlőre külön csak magadnak), ám a család közbeszól.

Hallani sem akarnak róla. Előkerülnek a “meg ne próbálj, vagy a “ha ezzel főzöl” kezdetű fenyegető mondatok. Masszív ellenállásba ütközöl, bármerre is indulsz el.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Szerencsére nőként előnyös helyzetben vagy, hiszen te főzöl, te készíted el a legtöbbször a család számára az egész napi élelmet. Reggelit, ebédet, vacsorát, esetleg még a főétkezések közöttieket is.
Te mész el bevásárolni, és olyan alapanyagokat teszel a kosárba, amilyeneket csak akarsz!
(persze nem mindenhol van ez így, de az esetek többségében vehetjük ezt alapul)
Ez egy nagyon jó kiindulási pont, a legjobb, hiszen minden itt kezdődik…a bevásárlásnál.

Szóval megveszed, hazaviszed, elkészíted…. aztán jön a fekete leves, hogy “Fúj, ennek teljesen más íze van, mit raktál bele?” “Elém ilyet még egyszer ne tegyél!” és hasonló kedves megjegyzések.
Mi lehetett a baj, min vette észre, hogy egészséges alapanyagokkal készítetted el az ételt?
Első körben a liszt.
Elárulja a színe, és erőteljes íze is. Ezzel még ne próbálkozz. Hagyd meg neki a fehér lisztet.
Második körben a cukor.
Sajnos ezt sem tudod észrevétlenül lecserélni, mivel a kristálycukornak van egy jellegzetes íze, édessége, és az évek során kialakult cukorfüggősége nem könnyíti meg a helyzeted. Bármit is használsz helyette, annak más lesz az íze. Trükköznöd kell, pont, mint a gyerekeknél. Sajnos elfogyott a kristálycukor, a boltok meg már zárva vannak, gondoltam teszek bele az enyémből, ill. egy másikat, ami már régóta itthon van. Elvégre ezt is el kell használni valamikor…. Kezdetnek nem rossz, ellenkezni nem tud, hiszen patt helyzet, így kénytelen elfogadni. Aztán felejts el kristálycukrot venni, édesítsd a kávéját, teáját valami mással, játszd el, hogy “jujj, bocsi véletlen volt”
Tapasztalatom szerint a más fajta édesítést, elég hamar el tudják fogadni a férfiak/gyerekek.
Harmadik körben az olaj.
Bár ez érződik ki legkevésbé, de azért mégis észrevehető. Célszerű legelőször ezt kicserélni, leváltani. Az eddig használt étolajat, nyugodtan dobd ki, vegyél helyette extra szűz olíva olajat, vagy/és kókuszzsírt. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy észre fogja venni.

Ha idáig eljutottál (olaj, cukor csere), és tudod is tartani hosszabb távon is, az már fél siker. A többi alapanyagnak nincs olyan erősen eltérő ízvilága, ezért azokat könnyebb lesz becsempészni a mindennapokba, de csak lassan fokozatosan. Folyamatosan észben kell tartanod: trükközni kell, mint egy kisgyerekkel, illetve, ha pozitív megerősítő “emlékképeket” csatolsz a mondandódba, jobban elfogadja az újdonságokat. Például: pont olyan lesz a rántott hús, mint a mekibe, amit szeretsz,
vagy pont olyan édes a kávé/tea, ahogy te szereted,
vagy raktam rá a kedvedért egy kis …., mert tudom, hogy mennyire szereted.
Ezekkel eltereled a figyelmét szinte mindenről, mert innentől fogva, hogy kimondtad, csak arra fog összpontosítani. Csak azt fogja figyelni, érezni, amire felhívtad a figyelmét.

Már e kettő (olaj, cukor) lecserélésével is nagyon sokat tettél az egészségetekért!
Megállni azonban ne állj meg, ne dőlj hátra, a java még vissza van!

Beszélj neki sokat, pontosabban mesélj sztorikat, érdekességeket, tudtad-e, hogy dolgokat az egészséges táplálkozásról. Ne vidd túlzásba, nehogy besokalljon. Hozd elő a szomszédot (akárkit), aki ilyen-olyan beteg, mert nem figyelt arra, hogy mit eszik, és a szegény családjával mi lesz így, és hasonlók. Itt is inkább általa kedvelt emberek szerepeljenek a történetben, mert velük jobban együtt tud érezni, a helyükbe tudja képzelni magát.
Minden ember úgy működik, minél többször hall valamit, annál inkább elfogadja, magáévá teszi. Ez egy hosszú folyamat, és ha a te embered nagyon makacs, lehet, hogy előbb célt érsz a gyerekeknél, mint nála. Ez egy újabb nagy siker lenne! Most már nem vagy egyedül, és sok lúd disznót győz alapon, csak idő kérdése, mikor adja meg magát ő is.

Van olyan család is, akik félnek az új ízektől, azt hiszik, ha kicseréled az alapanyagokat, onnantól már soha nem fognak jóízűeket enni. Azt gondolják az életmódváltás egyenlő a megvonással, lemondással. Talán a legtöbb esetben ez állhat a háttérben, ám velük sokkal egyszerűbb a dolgod. 
Kérdezgesd a családod először csak néha-néha, mit szólnának valami új dologhoz?
Új köret, új panír, új tejbedara, stb. Egy-két nap múlva hozd fel a témát, hogy ízlett-e, készítsél-e megint valami hasonlóan finomat?
Mondd el nekik, hogy a hétvégére meglepetés desszertet készítesz. Húzd el előttük a mézesmadzagot, hogy csupa csoki lesz, vagy eper, vagy vanília krém, omlós, vagy krémes (épp amit szeretnek), aztán készítsd el az egészet egészséges változatban. Miután befalták az összeset, elmondhatod, miből készült, de kérdezd is meg egyből, hogy jövő hétre is jöhet ugyan ez, vagy találj ki valami mást? Rá fognak harapni!
Nem hiába tartja a mondás, hogy “A férfihoz a hasán keresztül vezet az út.” Használd ezt ki, légy nagyon türelmes, és rafkós. Sok sikert hozzá!

Ha tetszett a bejegyzésem és szeretnél értesülni a következőkről is, akkor iratkozz fel blog értesítőmre itt a jobb oldalon!