Amit a cukrokról tudni érdemes

zuccheriRengeteg cukrot fogyasztunk nap, mint nap és ezt az emberi szervezet nem tudja feldolgozni, de természetesen megpróbálja. Ehhez viszont értékes mikro tápanyagokat, B vitamint és kalciumot von el a szervezetünktől, ami különböző hiánybetegségeket idéz elő. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt elkerüljük? Pár hasznos információval segítek eligazodni és dönteni a cukrok világában.

A kristálycukrot cukorrépából nyerik ki a következőképpen: A felszeletelt növényt áztatják, kipréselik, majd mésszel tisztítják (ilyenkor a szennyeződésekkel együtt minden szerves anyagot is kivonnak a cukros oldatból), végül további tisztítási és finomítási eljárások során nyeri el sűrű szirup formáját. Ezt egy kis rásegítéssel kristályosítják, majd megszárítják. Hogy jobb-e a barna cukor, mint a fehér? Hát NEM! Sokan úgy gondolják, hogy a melaszos vagy barna színű cukor tartalmaz bizonyos tápanyagokat, amit a fehér nem, vagy, hogy ez természetesebb formája a cukornak. Sajnos egy kövér nem a válasz itt is. A barna cukor gyártása csupán a legutolsó fázisban tér el a fehér cukorétól. A finomítás utáni utolsó sűrítések során visszamaradt oldat a melasz (aminek azért van valamennyi ásványi anyag tartalma), ezt keverik a finomított cukorhoz és ez adja sötét színét.

Manapság sokszor még melasz sem kell a barna cukorhoz! Egyszerűen sziruppal, színezőanyaggal és aromával készítik el.

Nádcukor

Bio boltokban kapható valódi nádcukor, ami nem keverendő össze a nagy kristályosra szárított, melaszos kristálycukorral! Úgy készül, hogy a megtisztított cukornádat kipréselik és a kapott léből gőzzel készítenek granulátumot. Mivel nem finomítják! Említésre méltó mennyiségben tartalmaz B vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat. Apró, majdnem grízes szemű, összeragadt, ragacsos állagú sötétbarna cukor. Kiváló alternatíva kristálycukor helyett. Íze karamelles, ami kiérződik az ezzel édesített ételben, italban is.

Fruktóz

Más néven gyümölcscukor. A legédesebb cukorféleség, fele annyi is elegendő belőle, mint a kristáycukorból. Természetes formájában megtalálható a gyümölcsökben és a mézben. A fruktózt a szervezetünk az inzulintól függetlenül tudja felhasználni. Lassabban emeli meg a vércukor szintet, tovább szinten tartva azt. Túlzott bevitele, fogyasztása esetén hasonló tüneteket képes okozni, mint a laktózérzékenység, nagyon sokakat érint ez a kellemetlen “mellékhatás”. Felhívnám a figyelmet egy másik hátulütőjére is, miszerint májelzsírosodást eredményezhet, ezért nagyon fontos a testmozgás. Nem azért, mert az kalóriafogyasztással jár, hanem azért, mert  a testmozgás serkenti az enzimek termelését, amiből állandó a hiány. Az enzimek megakadályozzák, hogy a fruktóz azonnal a májba kerüljön, és ott zsírrá alakuljon, javítja az izmok inzulin érzékenységét, csökkenti a stresszt és a cortizolt, valamint a ghrelin termelődést, ami csökkenti az étvágyat, gyorsítja az anyagcsereciklust.

Szőlőcukor

Nevével ellentétben kukoricából vagy burgonyából nyerik. Leginkább sportolóknak szokták ajánlani, mivel már a nyálban lebomlik és gyorsan felpörgeti a szervezetet. Pont emiatt igen káros is, hiszen pillanatok alatt emeli meg a vércukor szintet, ami nagy teher az inzulinháztartás számára. Ha lehet, kerüljük a fogyasztását.

Zuccheri (1)

Méz

Lényegében ez is cukor, ám teljesen természetes. Piros pont érte. Édesebb a cukornál és lassabban is szívódik fel, ám a méz kb. fele arányban fruktóztartalommal bír, ráadásul nem túl alakbarát. Glikémiás indexe fele a cukorénak. Rengeteg tápanyagot tartalmaz, enzimjei egyedülálló táplálékká teszik.

Datolya cukor

Szárított datolyából állítják elő. (tehát szintén teljesen természetes) Viszont nem oldódik olyan könnyen, mint a kristálycukor, hiszen nem finomított, így felhasználása korlátozott. Ahogy a méz, ez is édesebb, mint a cukor, lassabban szívódik fel és hasznos tápanyagokat tartalmaz. Kiváló alternatíva, hátránya, hogy meglehetősen drága.

Agavé szirup

Magából az agavé növényből nyerik. Préselés után hő kezelik, így nyerik ki a cukrot belőle. Összetétele szerint nagyrészt fruktózból, kisebb részben glükózból áll. 42%-al édesebb, mint a cukor, viszont a kalória értéke ugyan annyi. A glikémiás indexe pedig a fele, tehát lassabban emeli meg a vércukorszintet. Ásványi anyag tartalmát tekintve a szervezetre gyakorolt hatása nem sokban különbözik a kukorica sziruptól. Vagyis nem ez a mi emberünk.

Nyírfa cukor

Nem összekeverendő a xylittel/xylitollal! Leggyakrabban kukorica rostból, cellulózból, és csak elvétve nyírfa kéregből állítják elő. Az elfogyasztott mennyiségnek csak kis része szívódik fel, ezért nem terheli az inzulinháztartást. Glikémiás indexe 7, szemben a kristálycukor 68-asával. Felhasználása megegyezik a cukoréval. Csökkenti az éhség érzetet, hozzájárul a fogak egészségéhez. Egyetlen hátránya, hogy nem készíthető belőle kelt tészta, mert a nyírfa cukor nem nyújt táptalajt a gombféléknek, így az élesztőnek sem. Tökéletes alternatíva cukor helyett, amennyiben a csomagoláson az összetétel 100% nyírfacukrot tartalmaz!

Steavia

A steavia nem cukor, hanem a sztívia nevű növényből kivont természetes édesítő szer. Különböző vegyületei 12-szer vagy akár 300-szor is édesebbek, mint a cukor. Egyáltalán nem emeli meg a vércukor szintet, nincs kalóriatartalma és számos kedvező hatása van a szervezetre. Hátrány lehet (nem mindenkinél) jellegzetes, fura íze. Tökéletes alternatíva szintén a cukor kiváltására.

Xylit/xylitol, és az Eritritol

Mindkettő cukoralkohol származék, amik bár lassú felszívódással bírnak, alig-alig emelve a vércukorszintet, mégis lehet egy igen kellemetlen mellékhatásuk. Az arra érzékenyeknél hasmenést, puffadást okoznak. A xylit egyre többeknek okoz kellemetlen perceket, az eritritollal kapcsolatban viszont még nem hallottam hasonlót, ám az orvosi biokémiai tankönyvek már a 80-as években is májkárosító anyagként tartották számon a cukoralkoholokat. Az élelmiszer ipari gyárakban előállított anyagokat pedig akkor sem szabad természetesként kezelni, ha azok olyan molekulák, amelyek valóban megtalálhatóak a természetben. A xilitet és más hasonló édesítő anyagokat is vegyipari eljárással készítik, így a cukoralkoholok a bioboltok polcain mesterséges vegyületek, semmi esetre sem természetes anyagok.

A cukoralkoholok károsak az egészségünkre és jobban tesszük, ha messze elkerüljük őket. Lássunk három okot, a teljesség igénye nélkül, amiért a cukoralkoholokat száműzni kell az étrendünkből. Alább a 2. és 3. pontban ismertetett vizsgálatok ugyan állatokon készültek a Pécsi Tudományegyetemen, de nincs okunk feltételezni, hogy ez humán szervezetben ne így történne.
1. Csak néhány gyártó vállalja, hogy tiszta xilitolt tesz a zacskóba a csomagoláskor. A legtöbb olcsón előállított xilitol (ami persze még így is drága) szennyezett más cukoralkoholokkal, olyanokkal, amelyek akár vakságot is okozhatnak. Véglegeset is. Ilyen vakságot (szürkehályog) okozó cukoralkohol a galaktitol, ami a xilit előállítás melléktermékeként benne marad a piacra kerülő xilitolban.  A galaktitollal szennyezet xilit okozta tünetek: hányás, hasmenés, szürkehályog, sárgaság, májelégtelenség és májnagyobbodás, mentális zavarok. Gyakorlatilag ugyanazok, mint a galaktozémia tünetei, ahol szintén felhalmozódik a galaktitol nevű cukoralkohol a szervezetben.
2. A xilit emeli a sejtekben a p53 tumorszupresszor gén aktivitását, ami önmagában egy rendkívül izgalmas jelenség. A p53 csak akkor jelenik meg aktív formában, ha károsodás éri a sejteket. Korábban azt remélték, hogy a p53 aktvitása jót jelent, de aztán ennek semmi bizonyítékát nem találták. Ebből az következik, hogy a xilitol nagy mennyiségét a szervezet veszélyjelzésként értékeli. „A xilit a tüdőben, thymusban, csontvelőben és a vesében túlzott mértékű c-myc gén kifejeződést eredményezett” (Polyák, 2012). Ez azt jelenti konkrétan, hogy a xilit különösen aggályos módon beleavatkozik a sejtosztódásba, ami a daganatos betegségek kockázatát nagymértékben megnöveli.
3. „A génexpressziók növekedése és a többszörös mértékű expresszálódás detektálás azt mutatta, hogy az édesítőknek kvantifikálható biológiai hatásuk van” (Polyák, 2012). Ide tartoznak a cukoralkoholok is. Tehát ne együnk xilitet, mert fokozza a rák kockázatát. És ez nyugodt szívvel kivetíthető a többi cukoralkoholra is.

Forrás: Dr. Tóth Csaba Belgyógyász
Referencia: Polyák Éva

Kókuszvirág cukor

A kókuszpálma bimbózó virágának a nedvéből készül. Hazánkban egészséges, alacsony glikémiás indexű (GI: 35) természetes cukorként ajánlják. Ám “közelebbről” megnézve kiderül, hogy nem teljesen így van. Valójában kókuszvirág (más néven pálmacukor) nektárjából készült hagyományos cukorról van szó.
Nagy része 80% szacharóz, 3-9%-a szőlőcukor. A benne lévő kalória és szénhidrát mennyisége közel azonos a répacukoréval. Ezen adatok alapján tisztán látszik, hogy az eddig megadott GI (35) nem helytálló információ. A glikémiás index adatbázis kezelői (Sydney University Glycemic Index Research Service) is megvizsgálták a kókuszcukrot a szokásos módszerükkel, és nem meglepő módon a 35-ös értéket azonnal módosították is 54-re! Ami szinte ugyan annyi, mint a kristálycukoré. Nem ez a legmegfelelőbb választás.

Glicin

A glicin egy fehérjealkotó aminosav. A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve a kollagént, melynek kb. 35%-a glicin. Neve az “édes” szó görög megfelelőjéből származik. Szervezetünkben a glicin található meg legnagyobb mennyiségben az összes aminosav közül.
A glicin hatásai: gyulladáscsökkentő, gátolja az újér képződést (rákban ez védőhatású), serkenti az immunműködést, gátolja a vérrög képződést, és egy elemzés szerint ellensúlyozza a fruktóz nemkívánatos hatásait (mint pl. a zsírmáj kialakulását), és ez csak pár információ a rengeteg más előnye közül.
Mellékíz mentes édes íze miatt ételek/italok édesítésére is alkalmas. Hőálló, így süteményekbe és forró italokba is alkalmazható. Édessége kb. a normál kristálycukoréval megegyező.
Ésszerű választás lehet kristálycukor helyett, ám a túl sok glicin fáradtságot okozhat.

 

Bár melyiket is válasszuk, vegyük figyelembe azt a mindenhol alkalmazható szabályt: a természetes alapanyagok mindig jobbak, hasznosabbak, egészségesebbek!

mez_584